1. ABDS – egy a jövő adatbázisaiból

Az európai térinformatikai infrastruktúra egyik alapvető részét képezik a közigazgatási határok adatai, mint a térinformatikai adatok egy nagy csoportjának (pl. területi statisztikai adatok, közigazgatási adminisztráció) mindenkori térbeli viszonyítási alapja.

A közigazgatási határok adatainak szabványossága, egységessége, folyamatos és dinamikus valósidejű változásvezetése, dinamikus minőségbiztosítási háttere, igény szerinti és valósidejű on-line generalizálása, szervezeti hálózati működtetése, és számítógépes szolgáltatása hazai szinten és az európai országok közös infrastruktúrája szintjén nem megoldott.

Az Európai Unió egy ilyen rendszer kialakításának az első lépését támogatja az INCO programban a FÖMI a Közép- és Kelet-Európai országokkal együttműködve benyújtott és elnyert pályázat keretében.

A "Közigazgatási határok adatainak szolgáltatása a közép- és kelet-európai országokban" (Administrative Bondary Data Services for the Central and Eastern European Contries – ABDS for the CEEC) című, az Európai Unió Bizottsága által, annak a 4. Kutatási és technológia fejlesztési keretprogramjában elfogadott projekt megvalósítása 1998. december 1-én elkezdődött. A 922,8 kECU költségvetésű, (ebből EU támogatás 500 kECU), 18 hónapra definiált projekt koordinátora a FÖMI. A FÖMI közvetlen hatáskörébe tartozó költségvetés 515,6 kECU, amelyből 257,8 kECU EU támogatás.

Az 1996. szeptemberében az Európai Unió és a közép- és kelet-európai országok miniszteri szintű vezetőinek részvételével az információs társadalomról rendezett fórumon megfogalmazott kezdeményezést, majd az INCO program keretében kiadott pályázati felhívást követően benyújtott és támogatásra elfogadott ABDS projektterv ambíciózus feladatot kíván megoldani. A közép-európai térség 8 országára és Görögországra elkészíti a közigazgatási határadatok teljes életciklusát átfogó részletes leltárt, az érintett összes közigazgatási szervezet és diszciplina bevonásával, közreműködésével. Elemzi a digitális térképészetben ma alkalmazott, hagyományos generalizálási szabályokat és megoldásokat, továbbá a megcélzott, speciális adatkészletekre alkalmazható új szabályokat alakít ki. Kidolgozza az ABDS szolgáltatási hálózat működtetésének szabályait, azok műszaki és jogi vonatkozásaival együtt, s nem utolsó sorban a minőségügyi és szabvány hátteret. A térségi állapotok ismertében és új eljárásokra építve a rendkívül széleskörűen ma is használt közigazgatási határadatokat újszerű megoldásokkal közel valósidejűen aktualizálja és különböző (igény szerinti) méretarányokra generalizálja, valamint on-line szolgáltatja, az érintett szakszolgálatok nemzetközi magánjogi megállapodása alapján, a jelen projektben még csak teszt országra (pl. Magyarországra).

Az alapadat-készletek legfontosabb felhasználói a regionális és vidékfejlesztés, területi statisztika, környezetvédelem, infrastruktúra-irányítás és egyre növekvő mértékben a geoadatok marketingje. A kataszteri térképi adatokra épülő szolgáltatás műszakilag és igazgatásilag is megfelelő, minőségi átjárhatóságot tesz lehetővé a kontinentális-regionális-országos, illetve helyi információs rendszerek, adatkészletek, így egyebek mellett a topográfiai térképek között.

1. Résztvevők
2. Szervezeti felépítés

• Szabványos illesztések (SCC)
• Minőségbiztosítás (QA)
• Információ, PR
• Terjesztés
• Speciális partnercsoportok

4. Szerződéses és pénzügyi kapcsolatok
5. Munkaterv idődiagramja

4. Az ABDS projekt várható eredményei, amit az EU Bizottság elfogadott

A projektterv megvalósításánál a magyar földmérés helyzete a leginkább rendezett: 2–5 év előny vélelmezhető a szomszédos országokhoz viszonyítva. A koordinátor ebből a helyzetéből kiindulóan kedvező pozíciókkal rendelkezik a technológia kifejlesztéséhez és a szolgáltatás indításához. A projektnek tagja az európai hivatalos térképész szolgálatok ilyen tipusú adatkészleteinek hagyományos rendszerű szolgáltatását irányító szervezet, a MEGRIN is.

A projekt sikere jelentős nemzetközi szakmapolitika eredmény is lehet egyben. Az eredményes végrehajtás a földmérés-térképészet mellett hasonló előnyt biztosíthat az alkalmazói rendszerek területén is az Európai Uniós tagság előkészületei során (regionális fejlesztés, vidékfejlesztés, infrastruktúrák, adminisztráció stb.).

A projekt adatszolgáltatási szegmensének teljesítése Magyarországon – megfelelő irányítással – elősegítheti, meggyorsíthatja az állami alapadatok előállítását, s ennek folyományaként a rendszerek korrekt digitális működésének helyreállítását, új szolgáltatások beindítását. A közigazgatási határadatok újszerűen megvalósítandó kezelésével, szolgáltatásával megteremtődnek a helyi adatgazdákkal, adatfelhasználókkal a partneri és üzleti kapcsolatok lényeges fejlesztésének feltételei (önkormányzatok, környezetvédelem, közművek, közlekedés, vízügy stb. szereplői). Ezt a folyamatot segítheti, hogy magyar részről a MEH, a KSH, a VÁTI Kht. és az MH Térképészeti Hivatal is résztvevője a projektnek.

A magyar fél (FÖMI) látja el a koordinátori és titkársági feladatokat, dolgozza ki az ABDS működési feltételeinek és rendjének magyarországi tükrét, valamint biztosítja a magyarországi adatgyűjtést és a szolgáltatási elemeket az ABDS tervezett rendje szerint.

Soron kívüli mérlegelést és döntést igényel a végleges szerződés ismeretében, hogy megteremtsük az összhangot egyik oldalról a földügy és térképészet folyamatban lévő és induló hazai fejlesztései, másik oldalról a projekt műszaki, szabályozási és irányítási kérdései között.

1. Javaslat az adatgyűjtés, adatkezelés és szolgáltatás ütemére

1. 1999. tavasz

A FÖMI a földhivatali intézményhálózatot megismerteti az ABDS projekt részleteivel, a magyarországi, azon belül a földhivatali tennivalókkal és az ABDS szolgáltatási hálózat további fejlődésének tervével.

2. 1999. június vége

A körzeti földhivatalok elkészítik a TAKAROS bevezetésével összefüggésben a külterületi és fekvéshatárok töréspontjainak és azok attribútumainak állagleltárát. Elkészítik az adatgyűjtési, adatbeviteli eljárások hivatalukban szükségesnek tartott tervét, a konzisztencia vizsgálatok feltételeinek leírását. Vizsgálják a meglévő határadatok DAT-szabványnak való megfelelőségét, a változásvezetési technológia érvényesülését. Felmérik a tábla- és tömbhatárok töréspontjainak koordinált vagy elkülönített eljárásban való adatbázisba szervezésének, gyűjtésének és/vagy felújításának feltételeit (idő, pénz, know-how). Felmérik és elemzik az állami alapadatokon túlmenő, ú.n. kapcsoló alapadatkörök adatgazdáival az üzleti-szolgáltatói kapcsolatok kialakításának lehetőségét, azt javaslatba foglalják.

A megyei földhivatalok ugyanezen határidőig megvizsgálják az egyes földhivatalokkal és a földhivatali hálózaton kívüli partnerekkel bonyolódó adatcsere ismérveit a TAKARNET-tel és a META projekttel, annak céljaival, folyamatban lévő fejlesztéseivel összhangban. Felmérik a külterületi és fekvéshatári adatszolgáltatással összefüggő felhasználói igényeket, a várhatóan lényegesen bővülő piacon az új vagy felújított termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni alkalmazói elvárásokat. A körzeti hivatali felmérésekre is alapozva felmérik területükön a külterületi- és

fekvéshatárpontok, valamint a tömb- és táblahatárpontok jellemzőit, valamint a közel valósidejű aktualizáláshoz és az on-line szolgáltatásnál érvényesítendő követelményeket, az adatgyűjtés/felújítás tervezhető idő- és költségtényezőit.

3. 1999. július vége

A FÖMI, az FVM FTF vezetői szakértőinek szakértésére is támaszkodva, a körzeti és megyei földhivatali felmérések alapján elkészíti az országos állagleltárt a fentebb jelzett határpontokra, a váztérképek megvalósíthatóságának feltételeit is kalkulálva. A vizsgálat kitér a külterület-, fekvés-, tömb- és táblahatárpontok szolgáltathatósága feltételeinek meghatározására, s ennek alapján reális idő- és költségkalkulációra is. Ebbe bevonandók a TAKARNET megvalósítása során kitapintható alkalmazói követelmények – árszint, csatlakozási feltételek, számlázási rendszerek stb. is.

4. 1999. augusztus vége

A tömb- és táblahatárpontok gyűjtésének és szolgáltatásra előkészítésének idő- és költségvervét a FÖMI 1999. augusztus 31.-ig készíti el, az ahhoz szükséges adatok birtokában.

5. 1999. év vége

A külterületi határpontok aktualizálása és a belterületi határpontok digitális begyűjtése és rendezése 1999. márciusban már kezdhető és december 31.-ig megvalósul.

Az ABDS magyar teszt szegmensének hálózati működtetése a projektben kidolgozott módszerek és feltételek alapján, a TAKARNET felhasználásával.

A fenti határidőkig megvalósítandó, a tábla- és tömbhatárokra is vonatkozó országos állagleltárral és elemzéssel reális lehetőség lesz a váztérképi szolgáltatások adathátterének későbbi létrehozásához jövőben szükséges források meghatározására, a megvalósítás tervezésére, projektszerű lebonyolításának előkészítésére. Számos szakértő megítélése alapján csak így nyílhat lehetőség a váztérképi szolgáltatások tartalmának 2000-ben történő definiálására és a szolgáltatás beindítására 2001. közepéig. Erre alapozódhatnak a mezőgazdasági támogatási rendszer, az egyes szakági információs rendszerek tervei és projektjei, a társfinanszírozási lehetőségek maximális kiaknázásával.

A fenti ütemterv alapján olyan költségterv készült, amely projektszerű lebonyolítást tesz lehetővé. Ez egyben biztosítja a projektben a FÖMI saját rész rendkívül jó használati értékű teljesítésének elszámolását, a ráfordítások társfinanszírozási hozzájárulásként való megjelenítését és érvényesítését az ABDS-től eltérő, de ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez (pl. META, NKP, MTP, PARCELLA) nyert vagy ezután szerzendő külső források mellé (pl. EU/PHARE társfinanszírozás). Ennek következetes véghezviteléhez és a földhivatalokkal történő célirányos és hatékony együttműködéshez szükséges, hogy a FÖMI a projekttel összefüggésben felhasználható hazai forrásokkal is rendelkezzen, amelyek a FÖMI projektbeli kötelező saját költségrészét képezik és a földhivatalok célirányos bevonásának megoldását szolgálják az 5.1. alfejezetben leírt feladatok elvégzése érdekében.

5.3. Sikertényezők

• A külterületi és fekvéshatár alkotta váztérkép (és később kapcsolódóan a tömbhatárok és táblahatárok váztérképe) lényegesen megnöveli és felgyorsítja a Nemzeti Kataszteri Program végrehajtásának sikerét, ahhoz visszatérítést biztosító termékértékesítést tesz lehetővé. Ez határidőben is tartható szolgáltatási elképézelésekkel indítható, a hitel visszafizetésének realitását növelve;
• A váztérkép elengedhetetlenül szükséges a topográfiai térképekhez, s ha ez azonos a kataszteri térképekével, akkor ezen a téren is megszületik a térképek közötti átjárhatóság;
• A Magyar Topográfiai Programhoz műszakilag igen jelentős és pénzügyileg sem elhanyagolható hozzájárulás lesz a polgári térképészet részéről, már az MTP induló évében;
• EU háttérrel az ABDS jelentős szakmai és szolgáltatási/üzleti siker, nem utolsó sorban a PHARE szempontból is hasznosítható elemekkel (pl. célirányosan felhasznált saját költségrész);
• Földrészlet alapú digitális térképi adatszolgáltatáshoz nélkülözhetetlen a – a külön is szolgáltatandó – váztérkép előállítása, az EU csatlakozás tervezett időrendjében a többi nagyfelhasználó elvárásaival még összhangba hozhatóan;
• Az utóbbi években felfejlesztett földhivatali intézményhálózat és szakmai tudásbázis, valamint az újonnan kialakított eszközpark (pl. TAKARNET) adatszintű mobilizálása;
• Jelentős hozzájárulás a PHARE támogatással folyó TAKAROS, TAKARNET és META projektekhez azáltal, hogy a váztérkép országos kiterjedésű adathalmazként jelenik meg ezen projektek kipróbálása, tesztelése céljára.

Az Irányító Testület tagjai

A projekt hivatali főnöke: Mr. Ulrich Boes, DG III, EC

Nemzeti képviselők:

Projekt manager: Lévai Pál

Projekt titkárság vezetője: Tóth Katalin

A munkaterv idődiagramja